Gyöngyös Imre: Shakespeare 71. szonett

Nehogy gyászolj tovább, ha meghalok
s lélekharang ad figyelmeztetőt
e rossz világnak hírül adva, hogy
szöktem s lakom a rút férgek között.
Ne emlékezz, ha olvasod e sort,
a kézre, mely azt írja, hogy szeret,
és emlékedből engem elsodorj,
ha emlékem csak fájdalom neked..
Ha elolvasnád mégis versemet,
midőn a földdel összeolvadok,
szegény nevemet nyelvedre ne vedd
s szerelmed is legyen velem halott.
Nehogy a bölcs föld boncolja jajod
s velem gúnyoljon, ha már nem vagyok.