Éhes nagyhatalom abraka volt hazánk,
mint egy törpefaló, néhai óriás
vérengző foga tört zsenge zsarátnokon:
robbant láng, darabolt parázs.
Így szórt minket a sors, mindenüvé vetett
földgömbünk kerekén sok magyar életet.
Új történelem oszt szédületes jövőt
s új ezred közelébe vet.
Haldokló ezer év vérere, lüktető
történelme a jó, vén Európa volt,
zsarnok latraiért hullt a magaszt reá,
míg hős szentjeiért lakolt.
Kultúránk gyökere délkörökön vonul
vélünk, mint útitárs, forg a világon át.
Kék gömbként utazik, messzi tejút felé
hordván emberek ó hadát.
0 Megjegyzések