Lakatos Margaréta: Gyalog

Gyalog és külön utakon 

térdig koptak az álmok 

vihognak létemen 

reped a páncél 

nehezék lelkemen. 

Beengedtelek: 

homokszem, puha testen 

gyönggyé ápoltalak. 

Most szorít a glória, 

éget a fényed... 

Röptében megdermedt 

sikoly a lelkem, 

mikor a fájdalom itt felejt...