| Ott feküdtem a kórházi ágyon, félig le volt csukva a szemem, határán az ébrenlétnek látom: a folyosón jár egy idegen. Ágyak között ráérősen sétált, átböngészett minden kórlapot, meg-megállva hallgatózott némán, vajon melyik sóhajtott nagyot. Settenkedett túlvilági csendben, a köpenye félig nyitva volt és alatta megcsillant a penge, a félelem szívemig hatolt. Egy ápoló kocsin kora reggel letakarva valakit kitolt. | ||
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
Dr. Nagy Mihály: Látogató
Reactions
0 Megjegyzések