Zajácz Edina: nem tör(őd)sz velem

üveggolyóban feszülő
csend
unottan pipára gyújt
bámészkodón közöttünk
hever
és kerüli a gondolat hogy
egyszer odébbáll
dermedt
hevület szemedben
sikoltoznak parázna
ösztöneim
kísérti a hársillatú
eutanázia lepedőmet
gyűri
féltve nevelt gyermekünk
kifeküdte ágyát
a közöny

így várunk hárman
a robbanásra
mely rám veti engem nem féltő
társam