Az élet csókjától forr a vérem,
Minden pillanatban leáll az idő,
S ez csak, leírva lehet édes,
Így lettem édes szájú költő.
Mázos szavak, másznak ki a számból,
Csak is csokis a gondolat,
Édesség lehet minden vágyból,
Finomságom egy mondolat.
Puha falatként jő az ihlet,
Csók ez megint, s fehér lapon hagyom,
Mert a szellem, ami bennem él,
Nem is érték, hanem maga a vagyon…
0 Megjegyzések