Ülnek s várnak,
falhoz tapadva állnak.
Térdepelnek mocsokba ragadva,
két kezüket imára kulcsolva,
részegen, piszkosan, éhesen,
kukákba s földre dobált
szemetek közt keresve kenyerüket,
versenyt üvöltve a hideggel,
egymást eltaposva,
érzéseiket elfojtva,
harcolnak a napokkal, hogy
túléljék önmagukat
0 Megjegyzések