Emlékszem, amikor még kicsi voltam,
Egész nap csak álmodoztam.
Emlékszem, amikor még kicsi voltam,
Mindig volt jó a rosszban.
Emlékszem, amikor még kicsi voltam,
Barátokkal szórakoztam.
Emlékszem, amikor még kicsi voltam,
Az Élettel táplálkoztam.
Most már felnőtt ember vagyok,
Visszasírom a régi napot.
Most van munkám, dolgozok,
De mit hoznak a holnapok?
Élünk csak úgy-monoton,
Sírunk csak úgy –folyton.
Elképzelhetetlen a változás,
Ebből nem lesz kibúvás!
A lelkek összeroppannak,
A szívek jéggé fagynak.
A szemek üvegesek lesznek,
A kezek megöregednek.
Emlékeszem, amikor még kicsik voltam-
Az Élettel táplálkoztam.
Most már felnőtt ember vagyok-
S az Élettől haldoklok…
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések