Halk zenére szívem, dobban
lüktetve vár, csendben halkan.
Nincsen egy olyan szó, hogy kimondjam
szeretem őt, de egyre jobban.
Érzem hogy vár rám, éjszakánként
csillagokkal álmodj hold fényed játék.
Pillanat mi, az mi ránk vár, még órákig
csoda vagy? te, nekem nagy ajándék
De nem kaphatlak meg, Téged könnyen
pedig vágyom, hogy légy itt, a közelemben
Ölelj magadhoz, szorosan így
látod, már hogy csurog csurog a könnyem,
Patakzik mint víz,,a folyónak medrében.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
irodalom.jpg)
0 Megjegyzések