Foszló ruhám vérben ázik
Felejtésbe fojtom az elmém
Szakadt rongyban testem fázik
Ha lenne kabát, magamra venném
A Tél közel, szememből kihunyó fény
Remegek, de már meghalt a remény
Látom már, hideg halál közeleg felém
E test tavaszt már nem vár, nem remél.
irodalom.jpg)
0 Megjegyzések