Sok évtizedbe hűlt a mámor
fékezhetetlensége rég,
buzgó művemben már a bátor
létedből összeállt a kép.
Lelkemben lelked felvilágol
örökmécs pisla fényeképp,
pillangók finom himporából
mintázom lényed lényegét,
s visszavillan az elmúlásból
szép életünk emléke még,
amerre szórja e kristálykor
tündöklő fényünk szerteszét.
Ez lényed szépségére önt
dicsőséges, nagy fényözönt.
0 Megjegyzések