Kiss Mira: Tanyán

Petróleumlámpa fénye világít,

ablakomban elázott dohány szárad.

Lavórban víz s mellette éjjeli edény,

magányos szú perceg az ágyban,

míg az idő múlását eső szántja.

Számot vetettem magammal,

láttam: gyerekkori lyukas fogam,

fésűben hagyott kócos hajam,

s legyőzött eltiport szíveket.

Ahonnan jöttem oda vágyom,

a jövő nem ígér, a múlt kísér,

marad az elszigetelt világom,

de szívemben nincs gyűlölet,

győzött a szeretetem.