Ady életét és költészetét 1908 után is mély válságok, súlyos ellentmondások jellemezték. Az évenként megjelenő verseskötetek folytatták azokat a témaköröket, melyek az Új versekben és a Vér és Aranyban megszólaltak: az egyes ciklusokban feltűntek a magyarság sorskérdései, a szerelem, a pénz, a halál motívumai. Mélyülő szomorúsággal fejeződött ki csaknem minden kötetben a magárahagyottság, az elszigeteltség, a közösségből való kizártság tragikus élménye, az idegenség.
Az elviselhetetlenné váló otthontalanság feloldásának vágyából fakadt Ady költészetében az istenkeresés témája. Ekkor már hosszabb időt töltött Érdmindszenten, s betegsége is súlyosabbra fordult. Az otthoni vallásos környezetben felmerültek gyermekkori élményei, emlékei, s a halál tudata is kínozta. A tépett lelkű, meghasonlott ember belső békére, nyugalomra vágyott.
Az istenes verseket Az Illés szekerén c. kötetben rendezte először önálló ciklusba. Adynál az isten-fogalom is szimbólum. S istene is annyiféle, ahány versben megjelenik, sőt egyetlen versben is többféle alakot ölthet. Az első istenes ciklusban a magányosan vívott harcaiban megfáradt és elárvult lélek fordult mindenből kiábrándultan istenhez: a Semmivel, a Nihillel szemben ő jelentette az egyetlen biztos fogódzót.
Az első ciklusnak címet adó szép költeménye A Sion-hegy alatt.
Ady szerint a világ
– A világ nem befejezett, hanem folyamat.
– Saját létét táltoslétnek gondolja (különlegessége, hogy hat ujja van), egész életét belengi az énmítosz. Táltosnak/sámánnak születni kell, de nem jó annak lenni ïƒ A muszáj-Herkules
– Zseninek sem jó lenni, mert a zseni az abszolútumot keresi, amit nem lehet elérni – lehetetlen a küldetése – szenvedés, tragikum
– Általános iskolában kiemelt ember, aztán katolikus gimnáziumban kálvinistaként – megjelenik a másságtudat, a kívülállás tudata
Verseinek jellemzői
– Versei róla szólnak. Meglepően sok a „vagyok”.
– Módszere: egy témát körbejár, 50 versben leírja azt, amit más 6 versben bonyolultabban
– A világ nem befejezett, hanem folyamat.
– Saját létét táltoslétnek gondolja (különlegessége, hogy hat ujja van), egész életét belengi az énmítosz. Táltosnak/sámánnak születni kell, de nem jó annak lenni ïƒ A muszáj-Herkules
– Zseninek sem jó lenni, mert a zseni az abszolútumot keresi, amit nem lehet elérni – lehetetlen a küldetése – szenvedés, tragikum
– Általános iskolában kiemelt ember, aztán katolikus gimnáziumban kálvinistaként – megjelenik a másságtudat, a kívülállás tudata
Verseinek jellemzői
– Versei róla szólnak. Meglepően sok a „vagyok”.
– Módszere: egy témát körbejár, 50 versben leírja azt, amit más 6 versben bonyolultabban
Istenkép
– Katolicizmus szerint az Isten egyfajta kasszás
– Kálvinizmus szerint a bűnt nem levezekelni kell, hanem könyörögni. A számadást magunkkal kell, hogy elintézzük.
– Ady kérdése: Hányadán állunk Istennel?
– Katolicizmus szerint az Isten egyfajta kasszás
– Kálvinizmus szerint a bűnt nem levezekelni kell, hanem könyörögni. A számadást magunkkal kell, hogy elintézzük.
– Ady kérdése: Hányadán állunk Istennel?
0 Megjegyzések