Látni akartalak.
Hiányzott a mosolyod,
csillogó szemed, kacajod.
Ölelésedről már lemondtam,
de jár le-fel bennem a vágy
szüntelen, hogy egyszer úgy
mint amikor kicsi voltál
újra átöleljelek.
Megnőttél, megváltoztál,
gyermeki arcodat, most
borosta szövi át.
Esténként nyakadat
most a kedvesed öleli át.
Elrepültél, kemény lettél,
szavaiddal, mellyel egykor becéztél,
most megsértettél.
Éleivel sebzed szívem,
de elfelejtem ,
hisz a fiam vagy,
s még élek.
0 Megjegyzések