nekem is nyílnak még virágok
salétromos penészes foltokban
házamban több a nincs mint a van
fedél hajlék szobameleg
sajgó csontomnak jót tenne
mielőtt valaki eltemetne
hiábavaló álmok
nem létező szép világ
egy gondolat emészt egyre rág
hadd emésszen na és
rántok egyet a vállamon
cédula így is lesz a lábamon
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
Tóth Gabriella: a vigasz
Reactions
0 Megjegyzések