A rokokó stílusirányzatának megjelenése Csokonai Vitéz Mihály A vidám természetű poéta című versében

A rokokó stílusirányzat a XVIII. században jelentkezett a barokkal és a klasszicizmussal együtt. A jólétben élő kifinomult arisztokrata réteg életstílusát fejezte ki. A szó jelentése utal a stílus fontos elemére, a kacskaringósan futó csigavonalakra; kedveli a cikornyás formákat, mesterkélten idilli hangulatot teremt. Az irodalomban újra megjelenik a kert, a zárt világ, a belső térnek megnő a jelentősége. Jellemzi a gáláns, választékos, udvarló és kedélyes hangnem, a zeneiség és a játékosság. A rokokó miniatürizált barokkos gazdagsága mögött a racionálisan belátott emberi korlátozottság rejtőzik: a rokokó művész arra összpontosít, ami megragadható az egyén számára is.
Csokonai Vitéz Mihály (1774-1805) Debrecenben született. Édesapja korán meghalt, és ezután az édesanya csak nagy nehezen tudta eltartani Mihályt és testvérét. Csokonai a híres debreceni kollégium diákja, majd tanára lett. 1795-ben Sárospatakra ment tanulni, de nem szerzett főiskolai oklevelet. Ezután Pozsonyba, majd Komáromba ment. Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával (Lillával). De míg a költő állás után járt a házasság alapjainak megteremtéséért, Juliannát férjhez adták. A következő években a Dunántúlon bolyongott. 1799-ben Csurgón kapott tanári állást, ahol lelkesen fogott bele a tanításba. Mikor helyettesítési ideje lejárt, gyalog elindult Debrecenbe. Miután 1802-ben egy hatalmas tűzvész elpusztította házukat, a nyomor szélére került. 1805-ben halt meg tüdőgyulladásban.
Csokonai költői palettáján már diákkorában is megjelent a rokokó. Legfőbb tárgyköre a viszonzottnak érzett szerelem, és olykor-olykor a finom erotika. Jellemző ezekre a versekre, a miniatűr forma, a zeneiség, a könnyedség, és a rímjátékok. Ezek a versek nem hirdetnek semmiféle eszméket. Gyakori motívumok a virágok. Rokokó stílusban íródtak az Anakreoni dalok című kötet versei, a Tartózkodó kérelem és A vidám természetű próféta is.
A vidám természetű poéta vallomásos ars poetica, melyben Csokonai hitet tesz a földi boldogság mellett, hitet tesz a szerelem mellett. Kijelöli költészetének új irányát, melynek hátterében metafizikai megalapozottságú életprogram és szemléletmód áll.
A vers szimmetrikus, mind formailag, mind tartalmilag. Az első négy versszak a szomorúság világáról, a második négy versszak pedig a vidám költő világáról szól. Az előbbi világot temetők és sírhalmok alkotják. Itt éjszaka van, és sötétség uralja a földet.     ,,Sírhalmok! Gyász temető kertek
“Melyek örökös setétség
S szívet borzasztó csendesség
Mostoha keblében hevertek…”
A halál világában csendesség honol, majd a csendet irtóztató ének, siralmas nóta, keserves versek törik meg, melankólia, gyász uralja a tájat. A szomorúság völgyében él Hervey, Young, Shakespeare és Racine – csupa férfi, akik Csokonai korában már halottak.
A költő vidám világa ,,andalgó vidék”, ahol viola, hiacint és nektárt lehellő rózsa terem. A vidámság világa hűvös esthajnalban jelenik meg (,,estvéli szellő’’), és lelkesítő ének, mennyei harmónia, szép dal, új dalok zengenek. Vidám lények, Múzsák, Gráciák, Ámorok jelennek meg. A boldogság világában a vidám természetű poétán kívül csak nők vannak jelen, közülük is kiemelkedik a Kedves (,,S majd kedvesem egy énekkel I Lelkesíti húromat”), aki a szerelem megtestesítője is. Ebben a világban tehát csak élők és csak nők képviselik az emberi fajt.
Az első négy versszakban (a szomorúság világa) ölelkező rímek és keresztrímek váltják egymást, rímképlet: a b b a c d c d. A versszakok első és negyedik sora hosszabb, és 9 szótagú, míg a többi 8 szótagú. Az utolsó négy versszakban keresztrímek és párosrímek váltják egymást, rímképlet: a b a b c c d d. Itt az első, a harmadik, az ötödik és a hatodik sor 9 szótagú, ami rendkívüli precíz szerkesztésre utal. Az egész vers lejtését jambusok és anapesztusok határozzák meg.
A versben jól láthatóak a rokokó jellemvonások, a virág motívumok, a túldíszítettség, a szép képek halmozása, színek használata (,,rózsaszínű ujjai’’, ,,kék tőlcsérjei’’). Nincs filozófiai mondanivalója a műnek, csupán azt fejezi ki, hogy a költő, még akkor is ha nem ilyen a való világ, akkor is vidáman, boldogan, harmóniában akar élni.
Csokonai Vitéz Mihály irodalmunk méltán jelentős alakja, hiszen képes volt ilyen csodálatos rokokó verset írni.
Megosztás a Google Pluson

0 Vélemény: