Kéri Mihályné: Hónapsoroló

A legtöbb január hócsizmában jár,
s jégcsapok lógnak fehér szakállán.
Néma csend honol erdőre, mezőre,
tó felszíne hív egy keringőre.

Februárban Mátyás jeget tör,
medve a barlangjából előjön.
Farsang ideje víg mulatság,
búcsúznak a téltől mostanság.

Nemzeti ünnepünkön Petőfit éltetjük,
ki a szabadságot hozta el nekünk.
Március idusa, rég áhított kikelet,
hogy vár téged minden kisgyerek,

gólyák kelepelnek, fecskék csivitelnek,
hirdetik a tavaszt, amerre csak jönnek.
Szorgos kezek ellepték a kerteket,
áprilisban ültetik a veteményeket.

Május a szerelmesek hava és szava,
megtelik a házasságkötések hivatala.
Gyümölcsfák virágait méhek porozzák,
szerelmesek a gyermekáldást alapozzák.

Júniusban a napsugáré a terep,
gyümölcsök érlelése a főszerep,
Gyerekeknek kezdődik a szünidő,
játszani és kirándulni most van idő.

Júliusban érik a barack, rotyog a lekvár,
uborka is a polcokon sorakozik már.
Eper, málna, cseresznye,
mindnek üvegekben már a helye.

Augusztusban, ki teheti,
a Balatont is felkeresi.
Gyerekeknek szünidő,
felnőtteknek pihenő.

Szeptember az első "ember",
iskolába megy a gyermek.
Az élet iskolájában olykor
tanul a szülő is folyton.

Októberre színes a táj,
falevelek zizegnek már.
Gólyák, fecskék útra keltek,
melegebb otthonra leltek.

November első napja halottak napja,
szeretteikről emlékezik apraja és nagyja.
Szívünk mélyén óriási a hiány,
hiánytól lesz életünk silány.

December szívünk legmelegebb hava,
ekkor van Jézus születésének napja.
Ünnepeljük is méltón, csendesen,
együtt a család, mi a legkedvesebb.
Megosztás a Google Pluson

0 Vélemény: