Lelkes Miklós: Nem volt nehéz

Nem volt nehéz, akkor, az, hogy a népet
szeresse oly különc, mint én vagyok.
Elefántcsont toronyból ballagóban
megfogalmaztam mit is akarok.
Más izmusokkal együtt optimizmus
volt benne? Hát ez korántsem talány!
..de más Rend volt, - nem ilyen undorító,
mit most látni Ninive piacán.
A nép más volt, mondjuk inkább: lakosság.
Nép, s lakosság nem azonos szavak
értelmükben! A jót akaró több volt..
(..bár színlelőkből is bőven akadt,
s olyanokból, akik, - miért tagadnánk? -
csak azt várták: jöjjön a pillanat,
s akkor Hazát, amely többségnek érdek,
önhasznukra átalakítanak.
Utóbbihoz, persze, törpécske ország
egymagában túlontúl picike,
s a lakosságban akkor nép is ott volt,
és Rend a rend, s helyén a nép szíve.)

Ma néhány különcnél csak az Igazság.
Szakadéknál bámuló birkanép..
Miért is nem vagy becsületes pásztor,
múltat értő, magyar értelmiség?
Más lett a rend, igen, igen, de mégis,
miért lapulsz, mikor csaló szavak
a légbe szállnak, s primitívség szór szét
szégyentelenül hazugságokat?

Nem tagadom, hogy más népet szerettem,
- s azt szeretem ma is. Lement a nap.
A fenyők átsétálnak a sötéthez.
Bezárom elefántcsont tornyomat.
A mai nép? Jó volna tenni érte,
s ha tehetnék, tennék, - bár megvetem:
nem nyitja fel szemét a mai fertő,

s kiáltó múlt, véres történelem.

(2013)