Tudod-e, kedves, mi vagy nekem,
mily gondolat szövi át fejem,
mikor kezed kezembe teszed,
ölembe hajtod fejed.
Mélységgel megáldott tó vagy,
kisimult tükrében lakó végtelen,
nem támad vad hullám
tajtékzó édes vizeken.
De ott a sötét fenéken,
igen, ott ring benned élet,
buzog mindennek forrása,
éled zöldbe folyt fényben.
Én csak kitárt karokkal fekszem,
benned ringok ölelő bölcsődben.
Mondd, kedves, tudod-e,
mondd, mi végre lettél nekem Te?
mily gondolat szövi át fejem,
mikor kezed kezembe teszed,
ölembe hajtod fejed.
Mélységgel megáldott tó vagy,
kisimult tükrében lakó végtelen,
nem támad vad hullám
tajtékzó édes vizeken.
De ott a sötét fenéken,
igen, ott ring benned élet,
buzog mindennek forrása,
éled zöldbe folyt fényben.
Én csak kitárt karokkal fekszem,
benned ringok ölelő bölcsődben.
Mondd, kedves, tudod-e,
mondd, mi végre lettél nekem Te?
