Kádár Valéria - Messziről jöttem

Messziről jöttem...
a rögös út a talpam alatt kopott,
Gyémánt porként hullott rám az idő,
Miként súlya gyarapodott,
én is felnőtt lettem.

Messziről jöttem...
sírva születtem, de múltak az évek,
S egyre jobb lett minden,
Körém gyűlt oly sok jó lélek,
Az életet talán...
Tőlük látom szépnek.

Messziről jöttem...
Semmim sem volt, üresen érkeztem,
Csak szeretetre vágytam,
S végül ember lettem,
Gyermeki lényemet őrzöm,
Titkos fényben.

Messziről jöttem...
De ma megint az én napom jött el,
Oly sok az ajándék, mi aranyban mérhető,
Körbe nézek, család, testvér,barát,
Nekem mindenem megvan,
Sírok, s írok, mert így vagyok önmagam!