Gajdó Zoltán: Tudnálak szeretni

Tudnálak szeretni,
Ha engednéd nekem,
S örülnék mindennap,
Mert szeretnék veled lenni
És repes a szívem.
Mikor téged látlak.

Jó lenne reggel
Minden egyes nap
Az ágyamból kikelvén
Látni sziluetted,
A takaró alatt -
Mikor felkelnék.

…Te várnál engem otthon
Ez az a gondolat,
Mi kellemes érzéssel tölt el.
Bár nincsen semmi biztos,
De ez a dallam
A szívemből még mindig nem múlt el.

Mindent adnék neked,
Csak arra az egyre figyelj,
Hogy amit nem önként adok,
Azt sose vedd már el,
Mert az a terület
Lezárt mindenkinek. Az már én vagyok.