Anatole Hongrois - Júlia.

Az est hozta a várt vágy pillanatát,
Szemben álltunk, hallgattuk szívünknek muzsikáját,
Júliám ajka mutatta szerelmes vágyát,
Majd lelkemre borította szépségének varázsát.

Öleltem, csókoltam nem csillapult vággyal,
Engedtem az érzés folyásnak, csóközönös számmal,
Szívem véremet korbácsolta lelkemnek zuhatagával,
S az éjt altatta a nap, búcsúnknak szomorúságával.

Kőbe zárt szerelem az örök szépségével,
Júliám szíve rejtve a szeretet szigetével,
Oh idő, siettesd találkozásomnak reményével,
Lássam őt, kőbe zárt szerelmével.

Szeretlek, hatalmasodik az érzés, dagadá tengerré,
Álomvilág, múlt, váljatok kicsit jövővé,
Júliám llégzését tedd URAM!! felhővé, 
Érezzem hűsítő szerelmét, örökkön-örökké.

Hamburg-Lyon-Szeged