Lény Ede - Egy Amatőr valaki írása a Kritikusoknak

Ha olvastok, olvassatok!
Élvezzétek versemet,
Vagy gyűlöljétek, balgaságát,
Hibáit, esendőségét,
De fogadjátok el,
Hogy bármilyen balga,
Bármilyen esendő,
Bármilyen idegen,
Ez az a vers, amit írtam!
Ilyen, s ilyen marad.
S ez már sajnos, tény.
Ez vagyok Én!
Ám, legyen:
Ezennel áldásom adom rá,
Hogy ne bosszankodjatok,
Az írásaimon bátran
Változtassatok.
Húzzátok ki a helyesírási hibákat,
S osztályozzatok le!
Az idegenszerű szavakat
Végképp töröljétek ki belőle,
S helyettesítsétek be a
Saját szótáratokban
Barátként zajongó gondolatokkal.
Csavarjátok meg ott, ahol lapos,
Vagy simítsátok el, ahol érdes,
Ha számotokra ez édes,
De ne gondoljátok, hogy jobb lesz tőle a versem!
Úgy jó az, ahogy megmutattam nektek:
Nyersen!
Ez sajnos tény:
Ez vagyok Én!
Ha nem kellek, dobjatok szemétbe,
Sajnálom a rám szánt időt,
De ne feledjétek, nem bosszantás a célom,
Csupán az exibicionizmus,
S most attól lennék boldog, ha ezt a bonyolult szót
- csak a ti kedvetekért -
Helyesen írtam volna le!
Komolyan!