szellem suhan. Régi álmok szelleme.
Elfeledett ifjúságom féltve õrzött
kincseit, hogy elvegye.
Lopakodva éjsötétben
túr agyamba, lélek mélyre
nyúl kutatón keze.
Nem fürödve hold fényében,
rejti õt ében sötéten
sorsomnak bús fellege.
Hollótestû sötét szellem
kérlek mi volt el ne vidd.
Hagyd nekem meg ifjúságom
szépemlékû, szépreményû perceit.
Reményeim szárnyalását,
ifjú álmok villanását,
nagyra törô tervek vágyát,
kérve-kérlek hagyjad itt.
Szólt a szellem:
Nem tehetem. Értük küldtek,
hogy elvegyem,
lábuk elé földre tegyem.
Értük küldtek egyre fogyó Napjaid.
