Cserményi Zsombor: Őszi vágy

Szemem mindig Téged keres.
Kár, hogy csak a sok kis deres
háztető, mi visszatekint.

A napsugár a fák közül
olykor-olykor rám vetül,
de el is tűnik majd megint.

Tarka avarban lépkedek,
s bevillannak a szép szemek:
Könnyeznek, mikor kezed int.

Huncut pillád lágyan rebben.
Gyermek vagy és felnőtt egyben.
Szeretlek, és szívem szerint!