Sulyok Vince költő, író, műfordító, művelődéstörténész születésének 80. évfordulójáról emlékeznek meg kiállítással, emléktábla-avatással és irodalmi műsorral szülőhelyén, Győr-Ménfőcsanakon. A csütörtökön kezdődő kétnapos program helyszíne a közművelődési célokat szolgáló Bezerédj-kastély, amely tavaly óta a Sulyok Vince irodalmi emlékhelynek is otthont ad.
A hetvenhét évesen 2009-ben Oslóban elhunyt emigráns író emlékére Tisztelet a szülőföldnek címmel Giczy János soproni festő munkáiból nyílik kiállítás csütörtökön. Giczy Jánost személyes ismeretség, művészbarátság fűzte Sulyok Vincéhez, akárcsak Barsi Ernő néprajzkutatót, aki az író egész életművét átfogó hazaszeretetéről tart előadást a kiállítás megnyitója után.
Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő pénteken emlékezik az egykori barátra, költőtársra, a találkozásokra. Kányádi verseit Sulyok Vince jóvoltából ismerhették meg a norvég olvasók, ugyanis ő fordította norvégra a Kányádi-költeményeket. A múltidéző beszélgetést megzenésített Sulyok-versek színesítik a Hangraforgó együttes előadásában.
Az emléktábla-avatást ugyancsak pénteken tartják az irodalmi emlékhelynél, ahol Sulyok Vince gazdag könyv- és folyóirat-gyűjteményét őrzik. Könyvei sorsáról ő maga döntött, amikor nyolc évvel halála előtt ajándékozási szerződést kötött az intézménnyel.
A 4400 kötet több mint fele magyar nyelvű, az idegen nyelvű könyvek zöme norvég, de található német, angol, orosz és francia nyelvű kiadvány is a kollekcióban. Kitüntetett helyen láthatók a dedikált kötetek, amelyeket egyebek között Illyés Gyulától, Kányádi Sándortól, Csoóri Sándortól kapott. A kollekció a költő magyar és norvég nyelven megjelent munkáit is tartalmazza, köztük első verseskötetét, az 1958-ban Rómában megjelent Rámdöntött világot és az utolsót, a Vérezni kezd a tengert. Műfordításaiért Oslo város fordítói díját 1975-ben nyerte el elsőként a külföldiek közül.
Egyik legjelentősebb munkája a Magyarország történetéről és művelődéséről szóló, norvég nyelven írt enciklopédikus mű. Ennek címlapját a ménfői csatát felidéző kép díszíti a Képes krónikából, utalva arra, hogy az 1994-ben megjelent kötet írója 1932-ben Ménfőn született.
Magyarországot kényszerűségből hagyta el az 1956-os forradalom után, s több mint fél évszázadon át élt norvég emigrációban. A Magyarország történetét ismertető művét a skandináv országok egyetemein tankönyvként használják.
A hetvenhét évesen 2009-ben Oslóban elhunyt emigráns író emlékére Tisztelet a szülőföldnek címmel Giczy János soproni festő munkáiból nyílik kiállítás csütörtökön. Giczy Jánost személyes ismeretség, művészbarátság fűzte Sulyok Vincéhez, akárcsak Barsi Ernő néprajzkutatót, aki az író egész életművét átfogó hazaszeretetéről tart előadást a kiállítás megnyitója után.
Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő pénteken emlékezik az egykori barátra, költőtársra, a találkozásokra. Kányádi verseit Sulyok Vince jóvoltából ismerhették meg a norvég olvasók, ugyanis ő fordította norvégra a Kányádi-költeményeket. A múltidéző beszélgetést megzenésített Sulyok-versek színesítik a Hangraforgó együttes előadásában.
Az emléktábla-avatást ugyancsak pénteken tartják az irodalmi emlékhelynél, ahol Sulyok Vince gazdag könyv- és folyóirat-gyűjteményét őrzik. Könyvei sorsáról ő maga döntött, amikor nyolc évvel halála előtt ajándékozási szerződést kötött az intézménnyel.
A 4400 kötet több mint fele magyar nyelvű, az idegen nyelvű könyvek zöme norvég, de található német, angol, orosz és francia nyelvű kiadvány is a kollekcióban. Kitüntetett helyen láthatók a dedikált kötetek, amelyeket egyebek között Illyés Gyulától, Kányádi Sándortól, Csoóri Sándortól kapott. A kollekció a költő magyar és norvég nyelven megjelent munkáit is tartalmazza, köztük első verseskötetét, az 1958-ban Rómában megjelent Rámdöntött világot és az utolsót, a Vérezni kezd a tengert. Műfordításaiért Oslo város fordítói díját 1975-ben nyerte el elsőként a külföldiek közül.
Egyik legjelentősebb munkája a Magyarország történetéről és művelődéséről szóló, norvég nyelven írt enciklopédikus mű. Ennek címlapját a ménfői csatát felidéző kép díszíti a Képes krónikából, utalva arra, hogy az 1994-ben megjelent kötet írója 1932-ben Ménfőn született.
Magyarországot kényszerűségből hagyta el az 1956-os forradalom után, s több mint fél évszázadon át élt norvég emigrációban. A Magyarország történetét ismertető művét a skandináv országok egyetemein tankönyvként használják.
(MTI)
