Világosság és sötétség harcol egymással,
Amikor rövidebb időt kap az éjszaka.
A Nap fénye mágikussá tesz mindent,
Nekem az ezüstös, ragyogó Hold, szent.
Ez elnyel minden bánatot, tűzben hamvad el,
Mindenki szívében a föld új életre kel.
Örvendj, mert ajándékot kaptál,
Nézz magadba mélyen, ne sírjál!
Az élet ajándéka a változás,
Végre te is engedd el magad, hogy láss!
Nézz rám, nincs lelki pusztaság
Embernek lenni kiváltság,
A szerelmem mondta nekem
Én ezt most már megértettem.
Mély szeretettel csak annyit mondok
A perceid legyenek boldogok,
Ne pazarolj el egyetlen pillanatot sem,
Mert így ölel át a benned élő lételem.
Hiszem, hogy a szeretet segíthet,
A bánat pedig megfojt, eltemet.
0 Megjegyzések