Mikor minden mindegy,
mikor semmi nem érdekel,
mikor kiszárad a szem,
mint egy üres fagylaltkehely,
mikor "halott" vagy,
fáradt és céltalan,
mikor nem látsz utat,
s az élet már hasztalan,
pilláid csukódnak,
vagy révedsz a semmibe,
vörösbort iszol,
hogy ne fájjon semmi se,
bár lassan már nem érzel,
tompulnak a fények,
levegőt veszel,
a lelked tán még lépked
most mélyebbre,
egyre-egyre lejjebb...
Lesz holnap újabb nap,
mi értelmet nyerhet?
Talán.
0 Megjegyzések