Havas Éva: Múltba futó gondolatok

Végig tipeg a fény a promenádon,
tüllel ékes kis fehér kalapja
- padon pihen fél évszázadnyi álom,
a békeidőt még tenyerén tartja...

Teát szürcsöl sok nagyvilági dáma
- cselédek gondja otthon, tisztaság -
a sétány szivárvány-színpompája:
szívet derít itt millió virág...

Napsugár játszik folyó huncut fodrán,
a hídról int a múltnak szelleme,
kövén fiákerló patkója koppan,
lelkem a messzi múltba illan el vele...