Elestem és nem tudok felállni,
nincs erőm,
éreztem, hogy itt a vég,
vitt az ördög csúszós, meredek
lejtőn lefelé.
Itt ülök a köveken,
felhorzsolta kezemet,
valaki mondja meg, meddig tart
ez a lázas igyekezet.
Miért akar minden ember
vágy-álarcot ölteni,
ha magának sem vallja be:
néha jó élni.
De rád találnak, meggyötörnek,
újra és újra előjönnek,
ha megpihennél, menekülnél,
fáradt szemedre ülnek.
A mókuskerék forog tovább,
megoldás nem lehet,
visz az ördög a pokol felé,
s egyszer magával ránt hirtelen...
0 Megjegyzések