Két napig bárki megnézheti az első Magyarországon nyomtatott könyvet, a félezer éves Budavári Krónikát.
Augusztus 31-én és szeptember 1-jén 10 és 18 óra között a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe programsorozat eseményeként ingyenesen tekinthető meg a nemzeti könyvtárban az 1473-ban készült első, Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai Krónika Magyarországon található mindkét példánya. A kiállítás egyik különlegessége, hogy 137 év után újra együtt mutatja be a Budai Krónikának az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárában őrzött két példányát.
Buda 1686-os visszavívására emlékezve idén immár tizedik alkalommal rendezi meg a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét a Budai Várban, a Szentháromság téren.
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” – Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által. A Budai Krónikának ezzel az utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története.
Biztos, hogy 539 évvel ezelőtt a mai nemzeti könyvtár épületétől körülbelül 1000 méterre ott hevert a budai nyomdász szekrényében ez a két magyar ősnyomtatvány – nagyjából kétszáz másik példánnyal együtt. S a bizonyára nagyon boldog Hess András egyik első gondolata talán az lehetett, hogy melyik példányt sikerül majd eladnia a budai vásáron, 1473 pünkösdjén.
Az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő példány egy abból a tízből, amely fennmaradt a világon a számunkra felbecsülhetetlen értékű műből. A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepére kölcsönkérték a másik, hazánkban található példányt is, amelynek különlegessége, hogy egybe volt kötve Julius Caesar A gall háború című művével, abból választották le 1875-ben. 137 év után – igaz csak két napra – újra egy térbe kerül a három nyomtatvány: Hess András Budai Krónikájának két hazai példánya mellett Julius Caesar nevezetes műve igen korai kiadásának egy fennmaradt kötete.
Augusztus 31-én és szeptember 1-jén 11 órakor és 15 órakor Farkas Gábor Farkas, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának vezetője tart előadást a kötetekről.
Buda 1686-os visszavívására emlékezve idén immár tizedik alkalommal rendezi meg a Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvesbolt a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepét a Budai Várban, a Szentháromság téren.
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” – Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által. A Budai Krónikának ezzel az utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története.
Biztos, hogy 539 évvel ezelőtt a mai nemzeti könyvtár épületétől körülbelül 1000 méterre ott hevert a budai nyomdász szekrényében ez a két magyar ősnyomtatvány – nagyjából kétszáz másik példánnyal együtt. S a bizonyára nagyon boldog Hess András egyik első gondolata talán az lehetett, hogy melyik példányt sikerül majd eladnia a budai vásáron, 1473 pünkösdjén.
Az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő példány egy abból a tízből, amely fennmaradt a világon a számunkra felbecsülhetetlen értékű műből. A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepére kölcsönkérték a másik, hazánkban található példányt is, amelynek különlegessége, hogy egybe volt kötve Julius Caesar A gall háború című művével, abból választották le 1875-ben. 137 év után – igaz csak két napra – újra egy térbe kerül a három nyomtatvány: Hess András Budai Krónikájának két hazai példánya mellett Julius Caesar nevezetes műve igen korai kiadásának egy fennmaradt kötete.
Augusztus 31-én és szeptember 1-jén 11 órakor és 15 órakor Farkas Gábor Farkas, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának vezetője tart előadást a kötetekről.
0 Megjegyzések