Szabó Viktor László: Évszakok

Tombol a tél a szívedben,
vihar van a tekintetben.
Mint a villám csattan szavad,
lélek és szív remegve fagy,
jégesők és hurrikánok,
vernek s szakítanak álmot.
Özönvízként önt el mindent,
s elsodor a szennyes ár,
szívem napsütésre vár.
Benned ott a legszebb tavasz,
nyári este, őszi fények,
mély érzések, szép emlékek.