Kritika | Neil Gaiman műve, az Amerikai istenek tíz évvel ezelőtt látott
először napvilágot. A jubileumra a mester némileg átdolgozta művét és
újra kiadták. Az alkotás most is tökéletes, aktuálisabb pedig nem is
lehetne.
Az,
hogy Neil Gaiman átdolgozta az Amerikai Isteneket nem teljesen pontos
megfogalmazás: a kötet, amelyet az olvasó a kezében tarthat a teljes
eredeti szöveg, amelyet Gaiman írt, ezt szerkesztették annak idején a
kiadáshoz. A szerzői vátlozatban módosított most némileg az író, de a
fontos az, hogy ez alkalommal (szinte) teljes egészében úgy kapják
kezükbe a művet az olvasók, ahogy azt az alkotó elképzelte. Gaiman
bevallása szerint e kötetben körülbelül 12 ezer szóval több van, mint az
egy évtizeddel korábbiban.
A történet főhőse Árnyék, aki miután szabadul a börtönből rájön, hogy
nincs hova mennie: felesége egy nappal korábban elhunyt, akárcsak
legjobb barátja, akinél munkát vállalt volna. A sors azonban összehozza
egy furcsa férfival, Szerdával, akihez végül elszegődik, hiszen más
lehetősége úgy sincs. Ezzel pedig a férfi egy különleges küzdelem kellős
közepén találja magát. Másfél évnyi munkája során kénytelen megtanulni:
a múlt sosem hal meg igazából. Különös helyeken kár, különös dolgokkal
találkozik és közben olyan titkok kerülnek napvilágra, amelyekkel
lélekben kell megüzdenie. Amerikában vihar dúl, csak a kérdés az, hogy
pontosan milyen viharról is beszél a szerző…
A pontos történetet ennél hosszabban nem részleteznénk, mert azzal
sok mindent elárulnánk, illetve ez az a regény, amelyet mindenkinek
magának kell értelmeznie, mert a cselekmény minden ember számára mást
jelent, mindenkiben más indít el. Azzal pedig, hogy ecseteljük az
eseményeket, valamelyest megfosztanánk ettől a lehetőségtől az olvasót.
Gaiman a friss kiadás bevezetőjében azt írja, hogy egy nagy, fura,
csapongó könyvet akart írni, és ez sikerült is neki. Ezzel teljes
mértékig egyetértünk vele, a csapongás azonban úgy sikerült, hogy
tökéletes, jól szerkesztett, kitűnő képiséggel megírt egészet alkot.
Az Amerika istenei kétségkívül Gaiman legjobb regénye, amelyet a most
megjelent formájában azoknak is érdemes elolvasniuk, akik a korábbi
kiadásból már ismerik a történetet.
írása - 2012. augusztus 9.
0 Megjegyzések