Kun Miklós legújabb kötete "Sztálin alkonyáról" szól

Sztálin életének utolsó időszakáról írt könyvet Kun Miklós Széchenyi-díjas történész Sztálin alkonya címmel; az Unicus Kiadó által a 83. Ünnepi Könyvhétre megjelentetett 550 oldalas kötet az 1930-as évek végétől tekinti át a szovjet diktátor tevékenységét.

(MTI) – A történészi alaposság mellett egy krimiíró kvalitásai is felbukkannak Kun Miklós legújabb könyvében – méltatta a kutató munkáját a hétfői budapesti kötetbemutatón a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Mint Pálinkás József megjegyezte, a kötetből kiderül: nem csak régi korok történészei küzdenek a források felkutatásának nehézségével, Kun Miklós azonban a sztálini korszak számos szemtanúját, szereplőjét is megszólaltatja munkájában, természetesen több forrásból is ellenőrizve a magánközléseket.
    

Az MTA elnöke kiemelte a szerző által feltárt nagy mennyiségű levéltári anyagot, valamint a kötet gazdag képanyagát. Kun Miklós elmondta, a könyvben több mint 400 fotó kapott helyet, ebből 100 először publikált kép. – Amikor egy-egy fejezetet elolvasunk belőle, örüljünk annak, hogy ez már a régmúlt történelem. Még ha egyesek ma is erős kezű birodalmi vezetőnek tüntetik fel Sztálint, az én felfogásom szerint egy beteg ember képe rajzolódik ki – összegzett Pálinkás József.
    

Nem a Sztálin alkonya az első kötet, amelyben Kun Miklós a szovjet diktátor életútjával foglalkozik, azonban – mint mondta – mégsem volt könnyű számára a "történelem bugyraiba leereszkedni".
    

A történész emlékeztetett, Sztálin a második világháború alatt és után sokat változott: a negyvenes évek közepére a rendszertelen életmód, a kemény borfogyasztás és a sok éjszakázás kikezdte a diktátor egészségét. Sztálinnak ráadásul a háború alatt tényleg sokat kellett dolgoznia, és egy ideig attól is rettegnie kellett, hogy birodalmának lakossága Hitlert felszabadítóként fogadja. Erre lett volna esély, de a németek nem éltek vele – idézte fel a kutató.
    

Sztálin utolsó időszakában elsősorban Berijára, Molotovra, Mikojanra és Malenkovra támaszkodott, élete végén azonban már őket is ki akarta végeztetni, és fiatalokat állítani a helyükre, akik között ő lehetett volna a "nagy öreg" – jegyezte meg Kun Miklós. Hozzátette, a diktátor ekkorra már legyengült, évente négy-öt hónapot töltött szabadságon, végül már nem tudta végrehajtani utolsó tervét.
    

A Martonyi János külügyminiszter utószavával megjelent kötet csütörtöktől kapható a könyvesboltokban, illetve az Ünnepi Könyvhéten; a szerző a Vörösmarty téren dedikálni fogja művét.