10000
lélek, 100 év, 1 iskola címmel a 100 éve született Ottlik Géza íróra
emlékeztek a budapesti Rózsavölgyi Szalonban szerda délután. Az
évfordulón bemutatták az író kultikus műve, a Hajnali háztetők ünnepi
kiadását is, amely a Magvető Kiadónál jelent meg.
(MTI) Az ünnepi beszélgetésen a többi közt olyan kérdésekre kereste a választ Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyar tanára, György Péter esztéta és Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője, hogy mit jelent ma Ottlik Géza életműve, mitől vált kultikus regénnyé az Iskola a határon, hogyan viszonyulnak ma a diákok a regényhez.
Fenyő D. György elmondta, hogy az Iskola a határon
általában könnyen tanítható, amihez szerinte az is hozzájárul, hogy az
egyik legkevésbé "didaktizált mű", azaz nem született hozzá annyi
módszertani megközelítés, mint más kötelező olvasmányokhoz. Megjegyezte:
a regény a 12. osztály második felében kerül elő általában és a diákok
többnyire a saját történetüket fedezik fel benne, "önértelmezés lesz a
regény értelmezése".
Fenyő D. György szerint az Iskola a
határon népszerűségének egyik titka az, hogy sokféle olvasó szeretheti
meg. Az is, akit a hagyományos, izgalmas epikai cselekményt keresi a
műben és az is, aki az irodalomszakmai szempontok felől szeretné olvasni
a regényt – jegyezte meg a tanár Ottlik Géza remekművéről, amely
szerinte "sokkal rétegzettebb, mint első látásra tűnik".
György Péter a regény
ideológiamentességére mutatott rá. Szerinte Ottlik hősei a magyar
történelem legtragikusabb pillanataiban sem változnak, "nem mozdulnak el
egy ideológia mentén". Az esztéta szerint ez akár az író regényének
gyöngeségeként is felfogható, ugyanakkor szerinte ezek teszik lehetővé a
könyv "időugrásait". György Péter úgy vélte, hogy mindez Ottlik
társadalomképét tükrözi, hősei ugyanis a Horthy-korszak elitképzőjébe
járnak, amelynek célja, hogy megteremtse egy ország katonai vezetését.
Ottlik Géza "igazi 19. századi író", aki szerint a regényhős olyan
ember, akit semmi sem tud kimozdítani erkölcsi, morális alapállásából –
hangsúlyozta az esztéta. Hozzátette: a magyar irodalom egyik gyöngesége
éppen az, hogy kevés mű foglalkozik azzal, ahogy a történelem deformálja
a személyiséget.
Fenyő D. György egyetértett az esztétával,
ugyanakkor hozzátette: szerinte Ottlik emberábrázolásai mögött mélyen
átgondolt történelem- és emberkép húzódik. Szerinte az, hogy a regény a
magyar történelem katasztrófái között játszódik, rámutat arra, hogy van a
személyiségnek egy olyan rétege is, amelynek mindez lényegtelen.
György Péter szerint éppen az
ideológiamentesség hozta meg az Iskola a határon népszerűségét az
1960-as években, amikor minden az ideológiáról szólt. Mint fogalmazott:
Ottlik egy egész nemzedéknek a függetlenség szimbólumává vált, noha az
író közben jó barátságot ápolt Aczél Györggyel is.
Fenyő D. György szerint Ottlik népszerűsége az Esterházy Péter
nevével fémjelzett prózafordulattal érte el a tetőpontját, a 1990-es
évek első felében került be "az iskolai irodalmi kánonba". Szerinte a
90-es évek második felét és a 2000-es éveket az író népszerűségének
csökkenése jellemezte, de – mint rámutatott – az elmúlt időszak
visszahozta az életmű "fényét".
0 Megjegyzések