Minden fekete-fehér álmomon
ott hagyom színes lábnyomom,
hogy majd újra visszataláljak
és ne ijesszenek szürke árnyak.
Ebben a varázsos világban
ott van, mire ébren vágytam,
szempillámon angyal táncol,
ott lehetek végre máshol.
Nem riaszt a szennyes való,
nincs gazember, ócska csaló,
fájdalomból nem nő könnycsepp,
pár órára minden könnyebb.
Éj palástja takar lágyan,
csillagok közt van az ágyam.
0 Megjegyzések