Virágba borult azon nap a táj,
Lágy szellő a völgyben, vígan fújdogált.
Vitte magával a friss híreket,
Közeleg egy Ember, aki megvált titeket.
Virágot ontott az öreg mandula,
Zsongja a tavaszt, a méheknek hada.
Jön a Megváltó, úton van felétek,
És elhozza a reményt; most ide elétek!
Parázs csillan a bágyadt szemekben,
És új remény éled a fásult lelkekben.
Eljött Jézus! A Názáreti hozzánk;
Igazság és erő, sugárzik az arcán.
Szava, mint a pöröly, ontják az igazat,
Minden szó, egy csendülő arany.
Jóság és boldogság, költözzön ide,
Hozsánna-hozsánna! Kiáltja a tömeg!
Pálmaágak lengenek az üde szelőben,
Puha szőnyegként terülnek elébe.
Dicsőség néked! Isten fiának!
Hogy eljöttél közénk, e bűnös világra.
Dicsőség Jézus! Te vagy a Messiás!
Így várja a tömeg, az Embernek a Fiát!
Hozsánna-hozsánna, Dávid Fiának!
Ez a nép már régen, a jöttedet várta!
De nem tartott soká, elfogták nyomban;
És vitték Jézust! A hóhérok karjába!
Faggatták, s verték Isteni testét,
Mind a szemében, a titkot keresték!
Barabás! Barabás! Kiáltja a tömeg,
És ítélet hirdet, az igazság felett!
Megmossa a kezét; én tiszta vagyok!
A döntés a tiétek! Ez a ti dolgotok!
Viszik Jézust, fel a Golgotára,
Keresztet raktak Isteni vállára.
Megtört szemében, könnycseppek csillognak,
Igaz gyöngyökként, hullának a porba.
Szegekkel ütik át a szenvedő testét,
Így hálálják meg, minden igaz tettét.
Sötétség borítja el a kék eget,
Megérkezett ő az Atyjának elébe!
De harmadnapon, ő feltámadott!
És újra fakasztott minden virágot!
Viszi a szél a friss híreket,
Hogy győzelmet aratott a halál felett!
Ámen!
Krisztus után. 2012. Április havában. 1.-én
0 Megjegyzések