Megnyílt a PIM centenáriumi Örkény-kiállítása

Örkény István életútját és abszurd írói világát bemutató kiállítást nyitott meg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Esterházy Péter író csütörtök este a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A Mi mennyi – Örkény István százéves című kiállításon az író műveinek jellegzetes hangulatát interaktív eszközökkel idézik meg a szervezők.

(MTI) A december 31-éig látogatható tárlat megnyitóján Navracsics Tibor az író Viccelődünk című egypercesét idézve elmondta, Örkény István kamaszkora óta az egyik legfontosabb írója, meghatározó hatással volt politikai neveltetésére is. Mint fogalmazott: őt főként az fogta meg, ahogy az író a hatalom és az egyén viszonyát értelmezte „egy olyan korban, amikor a hatalom és az egyén kapcsolata abszurdabbnál abszurdabb helyzeteket hozott”. 

 

Az író életútját felidézve kitért arra is, hogy Örkény István élete abszurd volt, magában hordozta a magyar polgárság XX. századi történetét, ahogy a jómódú polgár fia munkaszolgálatba, majd hadifogolytáborba kényszerült, később szilenciummal büntette a hatalom, majd Kossuth-díjat kapott.

 

Navracsics Tibor megjegyezte: nem tud megnyugtató választ adni, hogy a mai korban is megszületnének-e az egypercesek, amelyeknek humora mögött „mélységes keserűség van, a magára maradt polgár túlélési kísérlete, intellektuális lázadása”. A politikus szerint a kiállítás megmutatja, mivé válhatott volna az író egy szerencsésebb korban, ugyanakkor rámutat a tehetségére is, hiszen Örkény „egy szerencsétlen korban is óriássá válhatott”.

 

Esterházy Péter író megnyitóbeszédében túlélőgyakorlatoknak nevezte Örkény István írásait. Mint fogalmazott, nem azért, hogy elfedjék, elvicceljék a brutalitást, hanem ellenkezőleg, „törékenységükben, akár nagyvonalúságukban megmutassák azt”. Az író Örkény-idézetekkel zsúfolt szövegében méltatta a kiállítást, valamint az író életművét, az egyperceseket például „világszabadalomnak” nevezte.  

 

Pádár Eszter, a kiállítás rendezője elmondta, hogy a centenáriumi emléktárlat két részre tagolódik, az első az író életpályáját mutatja be a születéstől az írói beérkezésig, a Tóték és a Macskajáték színházi bemutatója utáni világhírnévig. „Itt hagyományos irodalmi kiállítást láthatnak a nézők szövegekkel, eredeti kéziratokkal, levelekkel, családi relikviákkal” – jegyezte meg Padár Eszter.

 

A kiállítás második része az írói világot ismerteti meg a látogatókkal. Ide egy tükrös ajtón keresztül léphetnek be az érdeklődők, odabent a Tótékra emlékeztető dobozok, interaktív eszközök idézik fel az író jellegzetes világlátását – jegyezte meg Padár Eszter. Egy telefonfülke kagylóját felemelve például Örkény Istvánt hallhatja a látogató, az író épp egyik írását olvassa fel. A Tótékat idéző kerti vécében pedig az ismert filmadaptáció részletei láthatók.
 

A megnyitón a múzeum főigazgatója, E. Csorba Csilla felidézte, csütörtökön indult el az Örkény István emlékév, amely – éppúgy mint a kiállítás – több intézmény összefogásával valósult meg. Megjegyezte, a kiállítás szervezését pénzügyi problémák nehezítették, ám ezeket maga az író „oldotta meg”, hiszen a költséges üvegtárlók helyett a papírdobozokból építhették fel az installációkat. E. Csorba Csilla szerint a tárlat méltó Örkény Istvánhoz, hiszen a könnyedség árad belőle, miként az író műveiből is.