 |
| A plakát letölthető és terjeszthető a képre kattintva |
Helyszín és időpont: (MODEM, Debrecen, 2012. április 20-21.)
A kulturális szféra működését hosszú távon meghatározza, milyen formában és minőségben folyik a bölcsészoktatás, ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy milyen alulról szerveződő online vagy offline folyóiratok és önképzőkörök műhelyei teremtenek alkalmat és felületet a kulturális élet normáinak elsajátítására és újragondolására, vagy az „értékek” népszerűsítésére.
A szépírói, kritikusi vagy szerkesztői hivatás – még sikerek esetén sem éppen meggazdagodással kecsegtető – létformáját választó fiataloknak többnyire valamiféle műhely jelenti az első kapcsolódási pontot a kortárs kulturális közeghez, tehát nem mindegy, milyen esztétikai elveket és szakmai értékrendet közvetítünk számukra.
Magyarországon korábban még nem volt olyan rendezvény, amely arra adott volna lehetőséget, hogy a hazai felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó irodalmi és kulturális műhelyek tagjai közösen vitassák meg, melyek is lehetnek pontosan a mértékadó „értékek”. Ez – a József Attila Kör és a KULTer.hu együttműködésével megvalósuló – konferencia erre a kérdésre keresi a választ. Lehetőséget teremt, hogy megosszuk egymással szakmai tapasztalatainkat, megtárgyaljuk a kortárs magyar kulturális élet jelenségeinek generációs problémáit, a műhelyek közötti funkcionális és stratégiai eltérések jelentőségét.
Alkalmunk nyílik a műhelyek összefogásának megszervezésére, a folyóiratok közösségei közötti információáramlás felerősítésére, amely pedig nemcsak a szerkesztőségek és a műhelytagok számára lehet hasznos, hanem hosszú távon akár a fiatalok kulturális szocializációját meghatározó változásokat is elindíthat. Ilyen naiv reményekkel nézek elébe ennek a két napnak, mert a nagy találkozások állítólag még mindig a testben történnek.
Áfra János
főszervező
Korábban még nem volt olyan rendezvény, amely lehetővé tette volna, hogy a hazai felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó irodalmi és kulturális műhelyek/folyóiratok tagjai/szerkesztői közösen tárgyalják meg a működésbeli funkcionális és stratégiai eltérések jelentőségét és a kortárs magyar kulturális élet jelenségeinek generációs problémáit. A József Attila Kör és a KULTer.hu által rendezett KULTOK erre ad lehetőséget.
A Konferencián résztvevő műhelyek/folyóiratok: Alföld Stúdió (DE), Amúgy (DE), Apokrif irodalmi folyóirat (ELTE, PPKE), Kultúra és Kritika (PPKE), LÉK Irodalmi Kör (DE), DEIK = Debreceni Egyetem Irodalmi Kör (DE), FÉLonline (ELTE), KönyvFilm Műhely (ELTE, PPKE), KULTer.hu (DE, PTE, PPKE), Hapax (SzTE), Magyar Játékszín online színházi folyóirat (DE), Trubadúr Magazin (PTE), Próza Nostra (SzTE), Szkholion művészeti és szakfolyóirat (DE), ÚjNautilus (KGRE) + JAK & FISz.
2012. ÁPRILIS 20.
MŰHELYÉLET, ÉS AMI AZON TÚL VAN
14:00
MEGNYITÓ - Áfra János (a KULTer.hu és a Szkholion szerkesztője, DE)
14:15
ELŐADÁSOK A FIATAL IRODALMI ÉS KULTURÁLIS MŰHELYEKRŐL
Szekcióelnök: Herczeg Ákos (a KULTer.hu szerkesztője, DE)
Borbély András (az ÚjNautilus főszerkesztője, KGRE)
Tehetséges balfaszok, avagy az internet és a szorongás
Tehetségesek, de miben? Inkább az van, hogy nem ismerik eléggé jól a világot, a gazdasági folyamatokat, nem tudnak kiigazodni a politikai érdekek rendszerében, nem látják át a különféle ideológiai és társadalmi tényezőket, nem ismerik saját magukat és egymást sem eléggé, magyar szakosokként pedig nem jutott jobb ötlet eszükbe, mint alapítani egy online folyóiratot azzal a szlogennel, hogy „az irodalom igenis lehet vízügyi hivatal”. Több lelki válságon vagyunk túl, és több lelki (és anyagi) válságban vagyunk jelenleg is benne. Néhány fontos kérdés, ami az idők során foglalkoztatott bennünket: Vajon a macskáknál is működik-e a tükörstádium? Miért csináljuk az ÚjNautilust? Létezik-e a pokol? Az Én és a Másik viszonyában mi a szerepe a Harmadiknak? Miből fogunk megélni? Saját zavartságunkat, szorongásainkat visszük föl az internetre meglehetősen nagy színvonalbeli ingadozásokat is megengedve – jobb híján. Saját tehetetlenségünket leplezzük ezzel a portállal. Valami mást szeretnénk, valami nagyon mást szeretnénk mi valójában csinálni, de még nem sikerült rájönnünk, hogy mit. Ezért létezik az ÚjNautilus irodalmi és társadalmi portál, ami azért társadalmi egyebek mellett, mert szindrómája egy társadalmi helyzetnek.
Cziszer Marietta (a Trubadúr Magazin szerkesztője, PTE)
Taposóaknákkal tűzdelt sárga köves út
Előadásomban szeretném bemutatni, hogy egy alulról szerveződő, egyetemisták által működtetett médiumnak milyen sok bukkanóval és nehézséggel kell szembenéznie útja elején, valamint azt is, hogyan érhet el sikereket. A hallgatók végigkövethetik egy magazin életét a kezdeti szárnypróbálgatásoktól egészen addig, amíg olajozott gépezetté válik. Kitérek rá, hogy lehet külső segítség és pénz nélkül kikerülni az úton heverő aknákat, vagy túlélni a felrobbanásukat. Szó lesz továbbá arról is, mekkora rés tátong az ifjúsági újságírásban Pécsett – milyen fejlődési és előrelépési lehetőségek vannak.
Szabó István Zoltán (a Próza Nostra főszerkesztője, SzTE)
A populáris irodalom reprezentációja egyetemi műhelymunkákon és internetes lapokon
Az egyetemi műhelymunkáknak ritkán tárgya a populáris irodalom. Amennyiben mégis, érdekes kérdéseket vet fel a beszélő, olvasó vagy műhelymunkában résztvevő pozíciójával és a vizsgált irodalmi korpusz besorolásával kapcsolatban. Egy ilyen egyetemi műhelymunka továbbgondolásából született meg a Próza Nostra irodalmi oldal is, melynek tárgya a populáris irodalom. Mindkét esetben a (re)prezentáció módozatainak kérdése merül fel. Hogyan lehet egy műhelymunka vagy egy irodalmi lap keretei között úgy megszólalni a populáris kultúrával, irodalommal kapcsolatban, amely beszédmód általában csak a szépirodalomnak jár ki? Érdemes-e (és ha igen, miért érdemes) egy effajta beszédmódot „üzemeltetni”?
Bedi Katalin (a Kultúra és Kritika főszerkesztője, PPKE)
A kritika mint közvetítő
A kritika közvetít a mű és az olvasók között, és tágabban a „kultúra világa” és közönsége között is. A mai magyar kritikai diskurzus elsősorban a folyóiratokban zajlik, ami csak egy szűk réteghez jut el. A nagy többség a kritikaként tálalt, ajánló jellegű írásokból tájékozódik. Ebbe a nagy többségbe tartoznak az egyetemi hallgatók, sőt a bölcsészkarok hallgatóinak többsége is. Az internetes kritika lehet az a fórum és mód, melyen keresztül leginkább el lehet érni ezt a réteget is, hogy olvasható, ugyanakkor teoretikus megalapozottságú vélemények révén reflektáljunk az aktuális kulturális eseményekre. Ennek művelésében van a kritika(író)i műhelyek legfőbb feladata, s egy egyetemhez kapcsolódó kritikai portálé különösen.
Vass Norbert (a KULTer.hu szerkesztője, PPKE)
Üvöltést suttogni, zsírversen kacagni – a Kreatív Írásról
Van-e biztos recept rossz versek írásához? Totális blődség-e a szándékos félreértelmezés? Hogy torzul egy sírfelirat zsírverssé? Képesek vagyunk-e kedvenc regényünket haikura rövidíteni, s vajon eljátszottunk-e már valaha a gondolattal, milyen lenne a Micimackó, ha történetesen egy Ovidius nevű fickó írta volna? Legalább olyan súlyos kérdések, mint amennyire megkerülhetetlenek. Velem a PPKE BTK Kreatív Írás kurzusain jöttek szembe. Először csak tátogtam, mint a hal, ha éjjel énekel, aztán addig-addig kerestük a hangalakot, hogy a végén már az Üvöltést is el mertük suttogni az Ambrosianum tetején. A rímek közé olykor tea, kávé és melegszendvics illata szökött be, a Campusra meg ezalatt kétszer is az ősz. A kurzusok összemosódtak a vonatozásokkal, az emlékek pedig afféle kollektív regényt rajzolnak ki. – Előadásomban ezen tapasztalataimra építve a hazai Kreatív Írás műhelyekkel foglalkozom.
Nagy Sára (a Magyar Játékszín főszerkesztő-helyettese, DE)
Egyetemi szentélyek – A kortárs egyetemi színjátszásról
Magyarország szinte minden egyetemvárosában működik egyetemi színpad. Néhánynak több évtizedes hagyományai vannak, mások most próbálgatják szárnyaikat. Előadásomban e műhelyeknek a történetével és jelenkori kihívásaival foglalkozom. Kérdés lehet számunkra, hogy miért fontosak ezek a műhelyek? Mit tettek hozzá az elmúlt évtizedek egyetemi életéhez? Adtak-e új feladatokat a magyar színházi gondolkodóknak, művészeknek? Az előadás alatt olyan kulisszák mögé tekinthetünk be, ahova korábban csak hazánk néhány mesterkritikusa jutott el.
Bene Bálint (a KönyvFilm Műhely tagja, ELTE)
A KönyvFilm sajátosságai és határterületei
A KönyvFilm Műhely az ELTE Filmtudomány, Magyar Irodalomtudomány és a PPKE Kommunikáció szakos hallgatóinak interdiszciplináris elméleti-gyakorlati műhelye, amely azért jött létre, hogy a határterületek – irodalomtudomány, kommunikációelmélet, médiaelmélet, filmtudomány – bevonásával egy egységes, tudományos képet adjon az olvasásnépszerűsítés legsikeresebb 21. századi módszereiről. Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt öt évben egyre elterjedtebb az olvasásnépszerűsítés és a könyvmarketing audiovizuális formája, az ún. booktrailer. Hazánkban most születnek az elsők, ezért a KönyvFilm Műhely kutatása ennek az új területnek a sajátosságait vizsgálja elsősorban angol és amerikai példák alapján, és készít önálló KönyvFilmeket.
17:00
A MŰHELYÉLETTŐL A FIATAL ÍRÓSZERVEZETEKEN ÁT A KORTÁRS IRODALMI ÉLETBE
Kerekasztal-beszélgetés a fiatal írószervezetek vezetőivel
Moderátor: Herczeg Ákos (a KULTer.hu szerkesztője, DE)
Gaborják Ádám (a JAK elnöke, kritikus)
Kollár Árpád (a FISz elnöke, költő)
19:00
MŰHELYTAGOK FELOLVASÁSA
Nyerges Gábor Ádám (az Apokrif főszerkesztője, ELTE)
Kovács Fruzsina (a LÉK Irodalmi Kör tagja, DE)
Somogyi Tibor (a DEIK tagja, az Amúgy szerkesztője, DE)
Tarcsay Zoltán (az Apokrif szerkesztője, ELTE)
Kapelner Zsolt (a FÉLonline szerkesztője, ELTE)
2012. ÁPRILIS 21.
INFORMÁCIÓSZERVEZŐDÉS LAPON ÉS WEBLAPON
11:00
ELŐADÁSOK A FIATAL IRODALMI ÉS KULTURÁLIS MŰHELYEKRŐL
Szekcióelnök: Balajthy Ágnes (a Szkholion szerkesztője, DE)
Reichert Gábor (az Apokrif Online szerkesztője, ELTE)
Nyomtatott és online irodalmi kiadványok párbeszéd-lehetőségei
Az irodalom XXI. századi létmódjának lassú, de folyamatos átalakulása, nem mellékesen pedig a specifikusan magyar strukturális jellegzetességek – értsd: egyre fokozódó pénzhiány – új kihívások elé állítják a teljes hazai irodalmi intézményrendszert. A szaporodó online irodalmi felületek viszonylagos sikere jól mutatja az egyik lehetséges haladási irányt, amely a szakma egyes részterületei előtt állhat a túlélés, sőt az esetleges továbbfejlődés érdekében. Ennek ellenére láthatóan továbbra sem szűnt meg az igény a nyomtatott irodalmi kiadványok iránt, aminek elsődleges oka talán az olvasási szokások erős hagyományba ágyazottságában keresendő. Az Apokrif – jó néhány egyéb országos folyóirathoz hasonlóan – egyaránt rendelkezik nyomtatott és online felülettel. Ahhoz, hogy e két hasonló tematikájú, szinte megegyező szerzői kört magáénak tudó, ám eltérő adathordozón megjelenő kiadvány eredményes legyen, összehangolt szerkesztőségi munkára van szükség. Előadásomban nyomtatott és online irodalom egyazon szerkesztőségen belüli lehetőségeit kívánom számba venni.
Csordás László (az Apokrif, a KULTer.hu és az ÚjNautilus szerzője, DE)
Online hagyott nyomok – Gondolatok három fiatal irodalmi műhely internetes jelenlétéről
A fiatal irodalmárnemzedék természetes lelőhelye az internet. Itt élik meg az irodalmi élet jelentős részét, itt hoznak létre önálló, nemegyszer markáns egyediséggel rendelkező irodalmi fórumokat, befogadó, a print folyóiratoknál jóval gyorsabb reagálású műhelyeket. Ezek a műhelyek átjárhatók, és optimális esetben egymással együttműködve töltik ki a legfiatalabb – főként az egyetemista – korosztály alkotta nemzedék virtuális irodalmi színtereit: elsősorban a blogoszférát és a Facebookot. Előadásomban három ilyen műhely (KULTer.hu, Apokrif Online és ÚjNautilus) internetes tevékenységét vizsgálom a megjelenő tartalom és az olvasókat eligazító felület elemzésével.
Braun Barna (a FÉLonline főszerkesztője, ELTE)
Hogyan olvassuk a weblapot? – A keyboard leütésétől a lájkolásig
Amikor egy weblapot olvasunk, nem pusztán könnyen és gyorsan, hasonló minőségben sokszorosítható és bárki számára korlátlan mennyiségben hozzáférhetővé tehető betűk halmazát értelmezzük. Ahhoz, hogy egy szöveghez az interneten weboldal lapként hozzáférjünk, előbb rengeteg „technikai nyelven” és értelmezésen kell átszűrődnie. Az előadás szeretné bemutatni a folyamatot a keyboard leütésétől a weblap megjelenéséig. Beszélni szeretnék azokról a „fantom szövegekről” is, amelyeket értelmezve a böngészőprogramok egy webfelület képét tárják elénk. Majd azt elemzem, hogy az így megjelenő szöveg befogadásához hogyan társul a hordozó webfelület felépítése és a vele végezhető aktusok milyensége, vagyis hogyan olvassuk a weblapot mint médiumot?
Veress Dani (az Apokrif képszerkesztője, ELTE)
A kortárs szépirodalmi és vizuális művek kapcsolata a műhelyfolyóiratok tükrében
Ha a magyar irodalmi folyóiratokat a vizualitásuk szerint böngésszük át, paradoxonba ütközünk, hiszen míg a világhálón kiadott lapoknak „alanyi jogon jár” a színes megjelenés, addig a példaképként elfogadott nyomtatott periodikák zöme csupán fekete-fehér reprodukciókkal illusztrált. Ennek ellenére nem pusztán a szépírók körében bír nagyobb presztízzsel a klasszikus lapokban való megjelenés: az ÉS hasábjain vagy az Alföldben közölt rézkarcok még mindig „értékesebbek”, mint egy teljes képgaléria valamely művészeti blogon. Referátumomban sorra veszem, hogy az új (többségében digitális) orgánumoknak milyen technikai lehetőségek és olvasói igények mellett kell kialakítaniuk saját arculatukat, s hogy az egyes szerkesztőségek mindebből mit valósítanak meg gyakorlati szinten.
Mácsadi Anni (a Trubadúr Magazin szerkesztője, PTE)
Gerillaharc uránnal dúsított környezetben – A gerillamarketing és ami mögötte van
Támogatók és látogatók nélkül nem tudsz reklámozni, drága hirdetési módszerek nélkül pedig nem jönnek a látogatók. Vagy mégis? Az előadás során ismertetem, hogyan lehetséges minimális befektetéssel, csupán a kreativitásnak köszönhetően bekerülni a köztudatba. Hogyan került hal a főtérre? Miért ázott teában a város? Miért foglalta el egy egyetemista csoport a pécsi Tudásközpontot? – Előadásomból kiderül.
13:00
EBÉDSZÜNET
14:00
MŰHELYEK RÉGEN ÉS MOST: A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓ KULTURÁLIS DILEMMÁIRÓL
Kerekasztal-beszélgetés „műhelyvezetőkkel”
Moderátor: Lapis József (az Irodalom- és Kultúratudományi Intézet oktatója, DE)
Hörcher Ferenc (a Kultúra és Kritika felelős kiadója, PPKE)
Fodor Péter (az Alföld Stúdió vezetője, DE)
Fráter Zoltán (az Apokrif spiritus rectora, ELTE)
15:30
MŰHELYTAGOK FELOLVASÁSA
Kerber Balázs (a FÉLonline szerzője, ELTE)
Gajdos Ágoston (a LÉK Irodalmi Kör tagja, DE)
Tinkó Máté (az Apokrif, a FÉLonline és a KULTer.hu szerzője, ELTE)
Tóth Laura (a DEIK tagja, az Amúgy főszerkesztő-helyettese, DE)
17:30
OFFLINE KONTRA ONLINE – AVAGY VAN-E (MŰHELY)ÉLET A KÖZVETLEN JELENLÉT UTÁN?
Kerekasztal-beszélgetés egyetemi folyóiratok szerkesztői közt
Moderátor: Papp Sándor (a KULTer.hu munkatársa, DE)
Bedi Katalin (a Kultúra és Kritika főszerkesztője, PPKE)
Braun Barna (a FÉLonline főszerkesztője, ELTE)
Jován Katalin (a Szkholion szerkesztője, DE)
Piller Krisztián (a Trubadúr Magazin főszerkesztője, PTE)
Sörös Erzsébet Borbála (Hapax főszerkesztő, SzTE)
Torma Mária (az Apokrif szerkesztője, ELTE)
0 Megjegyzések