Erősítik az orosz–magyar irodalmi kapcsolatokat

Szentmártoni János

A magyar és az orosz kortárs irodalom kölcsönös bemutatásáról állapodott meg kedden a Magyar Írószövetség küldöttsége oroszországi tárgyalásain.

 

(MTI) Szentmártoni János elnök Iancu Laura költőnővel és Babus Antal irodalomtörténésszel együtt kapcsolatfelvételre, valamint a magyar irodalmat népszerűsíteni érkezett Oroszországba a Magyar Költészet Hetén. Látogatásuk kedden ért véget Moszkvában. 
    

– Mindenképpen elégedettek vagyunk azzal, amit elértünk. Alapvetően az volt a célunk, hogy egyrészt az elhalt szálakat felelevenítsük, másrészt olyan új kapcsolatokat alakítsunk ki, amelyek a kölcsönös megismerést erősítik a két nép irodalma között – kezdte tíznapos látogatásuk összegzését a Magyar Írószövetség elnöke.
    

Szentmártoni János elmondta: számos kötetlen beszélgetést folytattak szoros program mellett. Több folyóirat főszerkesztőjével,valamint írószövetségi vezetőkkel is tárgyaltak az együttműködésről, amely reményeik szerint már 2013-ban, fordításokban testet fog ölteni.
    

Elsőként Jurij Poljakovval, a Lityeraturnaja Gazeta (Irodalmi újság) főszerkesztőjével találkoztak, akivel arról állapodtak meg, hogy a Magyar Írószövetség rendszeresen küld majd válogatást kortárs magyar költők verseiből, esetleg rövidebb novellákat is a prózaíróktól az újság számára és ezt az orosz hetilap viszonozza. A Nagyvilág című folyóiratnak készítenek elő egy orosz kortárs irodalmi válogatást, de a Magyar Napló is szóba jön, amelynek szintén van világirodalmi rovata. A távolabbi cél az, hogy ezek a válogatások könyvek formájában is megjelenjenek, illetve olyan reprezentatív antológiák szülessenek, amelyek körképet mutatnak be mind a magyar, mind az orosz kortárs irodalomról.
    

Tárgyaltak Alekszandr Liverganttal, az Inosztrannaja Lityeratura (Külföldi Irodalom) című folyóirat főszerkesztőjével is. Megállapodtak arról, hogy 2013 második felében megjelenik egy kortárs magyar irodalmat bemutató számuk. Jevgenyij Szidorovval, a Moszkvai Írószövetség főtitkárával megbeszélték, hogy kidolgozzák az együttműködési tervet. Egyebek mellett ösztöndíj-lehetőségekre, műfordítók, alkotók meghívására gondolnak.
    

Valerij Popovval, a Szentpétervári Írószövetség elnökével hétfőn találkoztak. Az ottani irodalmi élet terméseiből is kérnek válogatást, és ők is várják azt Magyarországról. Szentpéterváron két folyóirat, a Néva és a Zvezda adtak már ki magyar irodalmi válogatásokat, a további számokban a Magyar Írószövetség szeretne közreműködni.
    

Szentmártoni János elmondta: ragyogó műfordítók tolmácsolták verseiket, előadásaikat a Magyar Költészet Hetén és segítették őket tárgyalásaik során. Moszkvában például Jurij Guszev, Vjacseszlav Szereda és Larisza Vasziljeva, akik számos magyar irodalmi művet fordítottak le az évek során. Leonyid Volodarszkij költőről sem szabad megfeledkezni, Szentpéterváron pedig Okszana Jakimenko tanárnőt emelte ki Szentmártoni János.
    

Ők az idősebb nemzedéket képviselik, akik elhivatottak a magyar irodalom és annak orosz nyelven való megismertetése iránt, de vajon lesz-e utánpótlás? Erről és a műfordítás egyéb kérdéseiről kerekasztal-tanácskozást is tartottak a múlt csütörtökön Moszkvában.
    

Nem számítottak akkora érdeklődésre, mint amilyen Moszkvában és Szentpéterváron fogadta őket az irodalmi esteken. Az érdeklődés nemcsak létszámban, hanem a kérdések sorozatában is megnyilvánult, továbbá a nyitottságban.
    

A Magyar Írószövetség elnöke stratégiai fontosságúnak tartja azt, hogy a szervezet elnökségéből és választmányából három fiatalabb alkotó, az új nemzedék képviselői tudták a régi kapcsolatokat feleleveníteni Oroszországban."Nagyon jó érzés volt azt hallani a költészet heti programsorozat során műfordítóktól, alkotóktól, orosz kollégáktól, hogy bár kis nép vagyunk, nagy költészettel rendelkezünk. Nagy tisztelettel beszéltek a magyar klasszikusokról is" – emelte ki Szentmártoni János.
    

Számunkra nagyobb kihívás és nagyobb lehetőség természetesen az orosz piacon, az orosz irodalom és értelmiség körében megjelenni, ezt a lehetőséget ki is szeretnénk használni – tette hozzá a Magyar Írószövetség elnöke.
    

Iancu Laura Csángóföldről származó költőnő, mesegyűjtő nagyon jó élményekkel távozik Moszkvából. Nemcsak verseit mutatta be Oroszországban, hanem moldvai csángó meséket is mondott a Moszkvai Magyar Kulturális Központ matinéján. "Annyi szépet és reménytelit kaptunk az elmúlt majdnem tíz napban, hogy ez szinte már sokkoló" – mondta. Hangsúlyozta, hogy Oroszországban remélhetőleg őszinte és konkrét érdeklődés van a magyar irodalom iránt. "Ez óriási dolog, erőt ad nekünk, hogy otthon minden nehézség ellenére tényleg megpróbáljuk kielégíteni ezt az érdeklődést, amely nagyon ösztönző és persze megtisztelő számunkra".
   

Iancu Laura komolyan gondolja, hogy elvégzi a műfordítói iskolát, látva azt, hogy nagyon kevés a műfordító és megvan a veszély, hogy egyre kevesebben lesznek.
    

A Költészet napját Moszkvában 2001 óta minden évben megünneplik – tudatta Seres Attila, az oroszországi Magyar Költészet Hetét szervező Moszkvai Magyar Kulturális Központ tudományos igazgatóhelyettese. Azóta van mellszobra József Attilának az Orosz Állami Idegen Nyelvi Könyvtár belső udvarában. Ez az egyetlen magyar vonatkozású köztéri műalkotás Oroszország területén. Mint mondta: ezt a hagyományt akarták folytatni kiszélesítve egy irodalmi fesztivállal.
    

Seres Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy Szentpéterváron április 26-án nyílik meg a Könyvszalon elnevezésű nagyszabású kiállítás, amelynek idén Magyarország lesz a díszvendége.