most sérelmeimre reagálok:
(ez a műfaj is a tiétek)
itt van, így kell, így akartátok.
Városok süllyesztő tégelyének
tátongó terébe ütköző sznobok,
- sehol sem vagytok,
ahol nem vagyok ott -
Hiszen több vagyok attól,
kit a szmogszag tart ma ébren
s ábránddal átszőtt füstködök:
- ki díjcsatornákon pengeélen
elismerésért lődörög.
Nekem a karmám kénes útja
liturgikus szédületben,
Kánaánista galaxisról
csillagzápor vers a csendben.
Hol ott se vagyok, több vagyok
annál, aki éppen ott van,
s frenetikus múzsa-ragokat
lövell ki mi nagyot koppan
valahol egy a hatos csendben
- (mert csupán ennyien hallgatják) -.
S a vers csak érik, érik bennem.
0 Megjegyzések