Szonett 36.
Remény ó éltess, kerülj el betegség
Várjon még türelmesen a zord halál
Legyen párom a meghitt öregség
Életem így teljes s nem lesz sivár
Szorgosan élek, nem úr nálam restség
Csodás dolog van a földön mi rám vár
Nem sírni kell, mosolyogni tessék
Akkor mennyország boldogan hív már
Száll remény mint élen járó dolgozó
Szerelmet hoz égbe nyúló kezében
Fogadom s remélem, így nem lesz bajunk
Bízok, hogy nem lesz gond más életében
Boldogság éltet, ő az álomhozó
Szerelem az igaz, fenntartja fajunk
0 Megjegyzések