Felkapom fejem ha hallom betegség
emlékezem miként jött gyászos halál
kinek szemében nem volt öregség
szenvedőn legyintett: életem sivár.
Nem ismerte a szót fáradtság, restség
hatalmas börtönben rá kalicka vár,
rab madárként foglal helyet: tessék
élete értelmét elvesztette már.
Kaszával, kapával tollal dolgozó
elmék gyötrődő népes kezében
forog a parittya - a mi bajunk
kinek soha könyv nem volt életében
útmutató fényforrás öröm hozó
bölcsesség híján korcsosul fajunk.
0 Megjegyzések