/Szonett 3./
Karodban hintázik, ring a szerelem,
hullámzó szenvedélyek viharában,
tó tükrében, reszket a holdvilágban,
ezüst fénye csillogtat, játszik velem.
A részegen alvó fagyot lehelem,
a rigó, s a csalogány dalában
elmerengve, ámulok a csodában,
fülemnek zene, isteni kegyelem.
Magányos szívembe, tavasz költözött,
más lett a világ, s ez jó nekem nagyon.
Szemed, szikrázó vágyakat tükrözött,
Ámor nyila szíven talált, s én hagyom.
Gyűrűs hajtincsed, ezüsttel ötvözött,
így szeretlek, többet ér, mint a vagyon.
Érd, 2012. március 25.
0 Megjegyzések