Szökött óráim nyomába vágtatok,
fáradt vagyok, egy kicsit meghalok.
S újjászületek majd, hogy gondjaimmal,
szimbiózisban éljen vágyatok.
Tán eltévesztettem az évszázadot,
és még meg sem születtem valójában?
vagy már meghaltam anyám fájdalmára?
vagy így, vagy úgy, de már nem is vagyok.
Ha ismersz és én nem tudom ki vagy,
ne orrolj meg, egy száz év kimaradt,
s ha utáltál, nem lesz velem gondod.
Megállóban jön egy járat, értem jön,
felszállok kilyukasztom a jövendőm,
időm nyomába játszom a bolondot.
0 Megjegyzések