Egyek vagyunk, szemed, mint a sima tó,
oly megnyugtató, Te vagy a sziget,
az oázis, a szerelem, a mag.
Beolvadtam én is, a maghéjba,
a molekulába, mint nyíló virág
befogadtalak, beittad magad
a sejtjeimbe, a zsigereimbe
zigótaként osztódsz bennem, védtelen
szívem menekülni már képtelen.
Te vagy az alfa és az ómega,
egyek vagyunk, a zsák meg a foltja.
ÉRD, 2011. december 06.
0 Megjegyzések