Barna László: Nyárbúcsúztató

Az ősz ablakából lángba-hajló színek
csordulnak a fákra s a sok levélhártya
zizzenőn megremeg ; - foltos, narancssárga
szárnyukat már várja avarsírba az est.

Suttogásuk ébred friss nyomán a szélnek;

- feljajdul hidegen a Hold hályog - udvara

mint távol - szeretők felett az éjszaka

zokog rendületlen, magányos szeszéllyel.

Lelassul az idő, fátyolszárnya fárad

míg rabolt fény mereng hűvös napok egén

s megfest egy templomot szökkenő sugárral

hol a szent falakból csókod íze árad;

- bent nyári illatok hervadnak szőnyegén

hol azt fogadtuk meg, várni fogsz és várlak.