Ha megszólal Pán sípja
Símogató, édes, lágy fuvolahangja,
suhanva hegyek és folyók felett
áradón hullámzik és a szíved hallja:
Életre szólít, mert jő a kikelet.
Ébred a Föld is:Ébredj hát vele!
Szívedről olvadjon a páncélos jég!
Lobbanjon lángra a vérednek heve,
mert élned kell, élned kell,
élned kell még!
Ne riasszon vissza életkorod többé!
Merjen ölelni mindig a karod!
Hiszen szerelemből alkotott meg Isten
s a szerelem örök,
bármint is tagadod.
Hát merjél szeretni!
Ezüstös fejedre
tedd fel újra a virágkoszorút!
S ha megérik a csók ismét a szádon,
Csókolj csak bátran és feledd a borút!
0 Megjegyzések