Pató Selam - Bódult megbékélés

Imbolygó, bordó bársonyon
lebeg-lobog a fájdalom
Túl fohászokon, átkokon
mereng elárult láng-dalom.
Szenvedés-szülte mámorom
kaput hasít az árnyakon,
Sosem létezett várfokon
szédül ködökbe lábnyomom.
Alélt fénykereszt vállamon,
sátort bontok egy hajnalon
Átosonok a tűzfalon,
túllépve foszló vádamon
- hogy sosem volt karácsonyom...