Oly távoli még ma a holnap
Értelme sincs tán a szónak
A sarkon úgy sem várnak
Fordulj a mellékutcának.
Útjelződ nem lesz majd semmi,
Kísérőd nem lesz majd senki!
Csónakod a vízbe rúghatod!
Látod, éppen kardjába dől a szamuráj!
Jöttem, láttam, talán szerettem is.
S most nem győzők bocsánatot kérni!
Míg mások, álmodják életünk! Mi éljük.
Közben életem-feledem, egy örült szerepben.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések